Beszélgetésünk elején tekintsünk vissza az elmúlt év utolsó bajnokijára a PEAC elleni nagyszerű sikerre.
- Örömteli volt számunkra ez a győzelem, már csak azért is, mert nem jó előjelekkel készültünk a mérkőzésre. Köztudott, hogy kikaptunk a Vasas Csatától, ami fájó pont volt az életünkbe. A legfontosabb az volt, hogy ebből a melankóliából kimozduljunk és ez nagyszerűen sikerült, látható volt a mérkőzés elejétől, mi voltunk a motiváltabb csapat. Ez mindenképpen megmutatta az igazi erőnket és én csak gratulálni tudtam a mérkőzés után az öltözőben, mert ez valóban egy szép karácsonyi ajándék volt.
Az ünnepek után újra munkába álltak a lányok, de már Irina Michailova nélkül. Ez mindenképpen érzékeny veszteség, de mondhatjuk azt, hogy a Pécs elleni győzelem utat mutathat a hátralévő három alapszakaszbeli találkozóhoz?
- Természetesen jelenthet, de nem rejtem véka alá a véleményemet, amikor azt mondom, hogy számomra ez a hullámzó teljesítmény, ami jellemzi a csapatot zavar a legjobban. Nagyon szélsőségesen játszunk, hiszen tudunk egy bajnok ellen nagyszerűen játszani és ki tudunk kapni a csontutolsótól. Feltehetően ez koncentrációs gondokra vezethető vissza, mivel a csapat tudása olyan amilyen, ezen változtatni nem lehet, viszont az apróságokat lehet csiszolgatni. Ha éppen a szebbik arcunkat mutatjuk, akkor nagyon kellemes dolgokban lehet része a szurkolóinknak és nekünk is sokkal jobb a szánk íze, viszont amikor az alulkoncentráltság jellemzi a csapatunkat, akkor botrányos teljesítménnyel tudunk kirukkolni. Nagyon bízom abban, hogy centiről-centire, de előre lépünk. Azt vallom, hogy egy új csapatnál, mint a miénk is, függetlenül attól, hogy ki jön, és ki távozik, igazából januárban-februárban fog kiderülni, mennyit ér a munka, mert az összeszokottságnak és a közös edzéseknek meg kell, hogy jöjjön az eredménye. Egy gyors alapszakasz vége felé közeledünk, amelyet reményeink szerint meg tudunk majd koronázni egy bravúr győzelemmel (Győr, Sopron), ha nem akkor a BSE mindenképpen kötelező győzelemnek számít. De most az elsődleges feladatunk a Győr elleni találkozó.
Már az előző év utolsó találkozóin is sok sérülttel kellet számolnod, az ő állapotuk hogy alakult?
- Panaszkodhatnék, de ez megint csak benne van a sportban. Másrészről, tudtuk már az év elején, hogy vékony jégen táncolunk – ahogy ezt több éve csináljuk. Ezek szerint jégtáncosoknak sokkal jobbak lennénk, mint kosárlabdázóknak. Ugyanis mindig szűkös kerettel rendelkeztünk, ami annyit jelent, hogy egy-egy sérülés is komolyan tudja befolyásolni az eredményeinket. Most van két komolyabb sérültünk, hiszen a Vida Panka még egyet sem edzett, amit végzett az kondicionális jellegű volt. Szalay Virágnak is csak egy edzése volt karácsony után, míg a többiek mini alapozást végeztek és fizikálisan előrébb tartanak. De mint mondtam ez benne van a pakliban és bármilyen összeállításban is állunk fel a következő mérkőzésekre a győzelemre törekszünk, ha a legkisebb esélyünk is megvan rá.
Itt is vagyunk a Győr elleni találkozónál. Hazai pályán sikerült megvernünk a bajnokot, most sokkal nehezebb találkozó vár ránk. Mi lehet az a taktika, ami siket hozhat?
- Talán egyetlen egy, ha nem vesznek minket elég komolyan. Az összes többiben toronymagasan ők az esélyesek és nem utolsósorban otthon játszanak. Taktikailag talán az lenne, hogy nem szeretnek zóna ellen játszani, így mindenképpen zónajátékot fogunk ellenük bevetni. Ez kétélű fegyver lehet, mert ugye otthon azért többször találják el a gyűrűt, mint idegenben. Egyébként a mi stílusunk nem nagyon fekszik a Győrnek, és ez az egy-két apró pont lehet, amiben talán némi esélyünk van, de hangsúlyozom, addig küzdünk, amíg pályán vagyunk.
Januárban kicsit sűrű lesz a program, mivel a kupasorozat is indul, ellenfelünk pedig a DKSK Miskolc együttese lesz.
- Őszintén mondom, a kupával még nem nagyon foglalkoztam, egy meccs lesz a sok közül. Az első találkozót nem is bánom, hogy itthon lesz, mert az mérvadó lehet a folytatásra nézve. Ha sikerül sokall nyernünk, akkor az esélyeink megnőnek, ha meg nem akkor az egy másik helyzetet szül majd és másképpen kezeljük. Természetesen mi lehet más a cél, mint hogy nyolcba meg négybe kerüljünk. Két hasonló képességű csapatról van szó, sőt ők kimondottan harcosak. Mivel több légiósuk is van, függetlenül ettől a régi Zala Volánra hasonlítanak, akik oroszlánként küzdenek és nekik még újdonság, hogy egyáltalán négy közé kerülhetnek. De mindenképpen egy szimpatikus csapat a miskolci együttes.
Az alapszakasz végeztével újdonságként következik a középszakasz, kinek a szlovák-magyar (1-4 helyezetteknek) kinek a magyar (5-10 helyezetteknek). Cél a négy közé kerülés, de mit jelenthet nekünk ez a megváltozott bajnokság?
- Egyrészről, ha a legjobbak között a szlovák középszakaszba kerülnénk, akkor egy sikeres munkának a gyümölcse lenne. Tulajdonképpen - igazából tét nélkül – egy érdekes bajnokságba csöppenhetnénk bele. Ez nyílván jó lenne. Másrészről borzasztó sok utazással járna, ami nem feltétlenül jó, mert utána hazaérve a magyar bajnokságban is helyt kellene állnunk. Viszont ha az 5-10. helyért játszanánk abban is van rengeteg pozitívum. Hasonló, de inkább gyengébb képességű csapatok ellen, akár a formába hozás, önbizalom növelés szempontjából is hasznos lenne, és nem kellene sokat utazni. Az elsődleges célunk az, hogy próbáljunk négybe lenni és a következő akadályokon csak utána gondolkodunk. Mindegyik verziónak van előnye hátránya, de majd az alapszakasz végén eldől, melyikben leszünk érdekeltek.
A játékoskeret Irina kiválásával szűkebb lett. Terveztek változást, új játékos érkezését az alapszakaszban vagy esetleg utána?
- Azt gondolom, hogy az alapszakaszban nem lesz változtatás. Természetesen a gondolatainkban benne van az erősítés, napirenden is van a játékos érkezés. Volt egy konkrétum, ami kútba eset. Nem magyar játékosról volt szó. Arról egyezkedtünk, hogy kölcsönadják nekünk, hogy játéklehetőséghez jusson, viszont ez a hölgy már távozott a klubjától és így tárgytalannál vált az elképzelés. Most egy magyar játékossal tárgyalunk, egyenlőre elméleti síkon, de konkrétumokat még nem tudok mondani.
Nem tudom kikerülni azt a tényt, ami foglalkoztatja most a szurkolókat is és a vezetőket is, ez pedig a főszponzor megváltozott helyzete. Mennyire sikerül elkülöníteni ezt a felkészüléstől és látszik-e fény az alagút végén?
- Mindenképpen látok fényt, hiszen a menedzsment és én is dolgozunk azon, hogy jövőre továbbra is A csoportos csapata legyen a Volánnak. Az a háttér, ami a Zalatnai úr kiszállásával keletkezett, borzasztó nagy űrt hagy maga mögött. ettől viszont nem áll meg az élet. Azt is tudni kell, hogy ő a háttérből jó tanácsokkal illetve ötletekkel segít nekünk. Tudomásul kell venni, hogy az elmúlt évtizedben ez az ő csapat volt, még akkor is, ha ez nem volt kimondva. Ha Ő nincs, akkor nincs ez a kosárlabda csapat és nem tudott volna ilyen szinten működni és ez az Ő csapata lesz mindig is. Optimistán állunk a dolgok elé, de nyílván komolyan kell venni mindenkinek ezt a helyzetet. Komolyan kell vennie az NKK vezetőségének, az új Volán vezetőnek, komolyan kell venni ezt a Magyar Kosárlabdázók Országos Vezetőségének, mert nem mindegy hogy ilyen csapatok indulnak-e a következő bajnokságokban, vagy sem. Nem egy balhés társaságról van szó, nem egy állandóa tartozó klub a miénk. Mindig is arról voltunk híresek, hogy rendezettek voltak a körülmények, jó volt itt játékosnak lenni. Nem beszélve arról, hogy egy sportággal kevesebb szolgálja az itteni emberek kikapcsolódását. Nem utolsósorban kiemelt fontossággal kell bírnia a zalaegerszegi önkormányzatnál ennek a helyzetnek, mert nem mindegy, hogy milyen mellszélességgel áll mellénk, mert lehet, hogy ők lesznek az x faktor ebben a történetben és nyilván várjuk a segítséget tőlük is.
Az alapszakaszból még a Győr idegenbeli, valamint a Sopron és a BSE hazai találkozó van hátra.
Melette a DKSK elleni kupatalálkozó színesíti a palettát.
A kupatalálkozó időpontjai:
2013.01.16 szerda 17.30 ZTE NKK - DKSK Miskolc - hazai
2013.01.30. szerda 18.15 DKSK Miskolc - ZTE NKK - idegenbeli
pity