Gyermek csapatunk hosszú kihagyás után végre újra parkettre léphetett. Czukor Tünde edző összefoglalója.

Az első fordulónak a zalaegerszegi, Zrínyi Gimnázium tornaterme adott otthont. Kihívást leginkább az jelentette, hogy egy korosztállyal feljebb kerültek, így más szabályok és egy gyorsabb játék várt ránk.  Az első mérkőzésünket a kanizsai fiúk ellen játszottuk.

Kanizsa Kosárlabda Klub – Zalaegerszegi KTE 21-53 (2-14, 9+2-10+7, 3-16, 5-6)

Az első negyedet magabiztosan hoztuk Réka gyönyörű labdaszerzéseinek és lendületes támadás befejezéseinek köszönhetően. Adával egyértelműen erősödtünk, jó játékkal járult hozzá a nagyarányú győzelemhez. A második negyed már sokkal szorosabbra sikerült, részben azért, mert a kanizsaiaknak ez volt az erősebb csapata, és mert mi sem voltunk túl agresszívek védekezésben és sok könnyű kosarat engedtünk nekik. Azonban Julika szép 1:1 befejezéseivel sikerült ezt a negyedet is megnyerni. A második félidőben tartottuk magabiztos vezetésünk, ezért bátrabban próbálgattam az ötösökben a lányok összetételét ki kivel tud a legjobban együttműködni. Külön öröm volt számomra, hogy a csereként beálló Nagy Emma bátran játszott támadásban, pontra váltotta Ada által kialakított helyzeteket és a félidei büntetőjét is értékesítette. 

Következhetett a döntő összecsapás a Ricsilla Rakéták ellen. 

Ricsilla Rakéták – Zalaegerszegi KTE 74-52 (20-5, 13+6 -19+4, 16-6, 19-18)   

Az első negyedben sajnos teljesen állva hagytak minket a Rakéták. Dekoncentráltak is voltunk, illetve már az komoly gondot okozott, hogy a kisemberünk felhozza a labdát a támadó térfélre. Rengeteg labdakezelési hiba és pontatlan átadások jellemezték a játékunkat. Szerencsére a második ötösünk gyönyörű játékkal próbálta közelebb hozni a csapatot és a negyedet meg is nyertük, kicsit azt sajnálom, hogy a félidei büntető dobások nagyon pontatlanok voltak. Julika és Réka szépen össze játszottak, labdákat is szereztünk, amiből könnyű kosarakat dobtunk. A harmadik negyedben sem történt különösebb változás, Ada küzdött a pontjainkért, de itt már ő is elfáradt. Az utolsó negyedhez érve ismét 20 pont felett volt a különbség, de azt kértem a lányoktól, hogy keményítsünk a védekezésen és legyenek bátor betörések, befejezések. Le a kalappal a lányok előtt, teljes szívvel küzdöttek és bár a végére megmaradt a nagyarányú különbség, de csak 1 ponttal maradtunk alul az utolsó etapban, dicséret illeti Rékát és Julikát a meccsen nyújtott teljesítményükért. 
Összeségében gratulálok a lányoknak a szezon első győzelméhez és küzdeni akarásukhoz. Bőven van még hova fejlődni mind védekezésben mind labdakezelésben, amiért mindent meg is fogunk tenni.

A bajnokság második fordulójában Tapolcára utazott csapatunk. 

Kísértetiesen hasonlított a kezdés az első fordulóhoz, annyi különbséggel, hogy most az első mérkőzésünket nem kellett lejátszani sem, mivel a ZTE fiúk karanténba kerültek, (mondjuk mi erről semmit sem tudtunk) ezért el sem jöttek. Így rögtön döntőt játszhatunk a másik csoport győztesével a Tapolcai Sárkányok ellen. 

Tapolcai Sárkányok – Zalaegerszegi KTE  77-29 (20-9, 12+2- 10+3, 25-5, 18-2)

Legjobb dobóink: Molnár- Oravecz Ada 14, Kelemen Júlia 11 pont

Sajnos már az indulásunk sem volt tökéletes, hiszen csere nélkül 10 játékossal vágtunk neki tapolcai utunknak, volt, aki karantén miatt, volt, aki betegség és volt, akinek tanulnia kellett. A lányoknak is alkalmazkodni kellett a feldobás előtt, hogy mégsem az egerszegi fiúk ellen fogunk küzdeni, akikre készültünk hanem a tapolcaiak ellen. 
Az első negyed 3. percéig nagyon szép játékkal fej fej mellett haladtak a csapatok, kisebb hibák csúsztak csak be a védekezésünkbe. Aztán jött egy zárlat, amit azonnal kihasználtak a tapolcaiak és elléptek 11 ponttal. A folytatásban bátor játékkal próbáltunk felzárkózni, és bár, ha az a félidei eredmény szempontjából nem is sikerült, de a negyedet majdnem egálra hoztuk. Itt Julika és Réka játékát kell kiemelnem előbbit a szép és harcias támadás befejezései miatt, utóbbit pedig a védekezésben nyújtott teljesítménye miatt. De hatalmas öröm volt látni Emma bátor játékát, aki tavaly kezdett el kosárlabdázni, és most játszotta a 4. negyedik mérkőzését. Félidőben megbeszéltünk miken kell javítani ahhoz, hogy megnyerjük a mérkőzést. Aztán a következő 2 negyedben, a fiúk a sarkukra álltak az ellenfélnél és esélyt sem adtak lányainknak, akik hibát hibára halmoztak. Jöttek a korábbi berögződött hibák mind labdakezelésben mind védekezésben. Sorra eladott labdák és ebből könnyű ziccereket kaptunk, amit esélyünk sem volt kivédeni. Sajnos a 4. negyedre már akkora hátrányban voltunk, hogy a következő ötösünk előre feladta fejben így totális szétesés jellemezte csapatunkat. 

A Kanizsai Vadmacskák ellen azért lejátszottuk a 2. meccsünket is de ez inkább csak edzőmeccs jellegű volt. A pozitívuma talán az volt, hogy itt tudtunk már felszabadultan játszani, szép támadásokkal és hatékony védekezéssel. Réka sok labdát szerzett agresszív védekezésével, de a gyenge oldali besegítések is jól működtek. Sajnálom, hogy ez a győzelem még jegyezve sem volt, de legalább a lányok egy rész sikerrel és talán nagyobb önbizalommal ülhettek fel a buszra, hogy hazatérjünk. Pozitív, hogy a gyenge oldali védekezés, amire most nagyobb hangsúlyt fektettünk az szépen működött. Inkább túlsegítések voltak, mint hogy üresen dobja az ellenfél a kosarakat. Támadásban még sokat kell gyakorolni, hogy viszont lássam, amit edzéseken meg tudunk csinálni.

Nagykanizsán rendezték a gyerek korosztály 3. fordulóját, ami sajnos nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna. 

Mérkőzés előtti napon úgy készültem, hogy pont ki tudunk állni 10 fővel, ha csere nélkül is de le fogjuk tudni játszani becsülettel a meccseinket.  Aztán este üzentek a szülők, hogy az egyik kislány osztályát péntektől karanténba rakták, további két gyerek lebetegedett, volt olyan, aki már a karantén idejét töltötte és még nem szabadult a hétvégére, volt egy sérültem is, illetve van, aki mesemondó versenyre ment az iskola színeiben. Így sajnos szombat reggel 8 fővel indult el kisbuszunk Kanizsára és automatikusan 0-2 lett minden mérkőzésünk függetlenül, hogy milyen eredményt érünk el. 

Természetesen nem ezzel a hozzáállással ugrottunk neki a hévízi fiúknak.

Zalaegerszegi KTE – Hévíz SK 0-2 (6-8, 0+3-16+4, 0-15, 8-17) 
Legjobb dobók: Banitz Boróka 8, Horváth Norina 5

Kulcsemberink nélkül álltunk parkettre, ezért sok játék lehetőséget kaphattak azok, akik eddig mellékszereplőként szerepeltek, így mindenki megmutathatta, hogy helye van a csapatban.  Pozitívum számomra, hogy Boróka és Norina a csapat élére léptek és próbálták a hátukon vinni csapatunkat, sajnos esélyünk sem volt, a hévízi fiúk bedaráltak minket, az első félidő végére teljesen elfáradtunk. Onnantól futottunk utánuk nem sok sikerrel, ellenben rengeteg hibával tarkítva. 

Következhetett azonnal a második meccs a nagykanizsai lányok ellen. 

Kanizsai Vadmacskák – Zalaegerszegi KTE 0-2 (20-4, 15+2-14+4, 19-12, 11-18)
Legjobb dobók: Molnár – Oravecz Ada 23, Banitz Boróka 17 pont

Ugyanezzel a fáradt tompasággal kezdtük, ahogy az első mérkőzést befejeztük és ezen még az újult erővel pályára lépő Ada se tudta túllendíteni lányainkat. Hiába voltak meg az üres ziccer helyzeteink, amiket szépen kialakítottuk egyszerűen senki sem tudta bedobni a kosárba a labdát. A második negyed szünetében elmondtam a lányoknak, ha csak ezeket a helyzeteinket értékesítjük simán utolérhetjük ellenfelünket. Fel is vették a kesztyűt és jöttek a szebbnél szebb támadások, befutás passz játékok, amiket az edzéseken gyakoroltunk. Tudtunk a védekezésünkön is keményíteni, így kezdtünk felzárkózni. Igazából, ha nincs ekkora rövidzárlat az első negyedben még nyerhettünk is volna. Itt külön kiemelném Ujvári Alíz védekezésben nyújtott teljesítményét, aki most játszott életében először a gyermek korosztályban, izgulásnak nyomát sem láttam csak a koncentrációt és agresszív védekezést. Dicséret illeti Borókát is a palánk alatti munkája miatt, és a sok lepattanó amit mind védekezésben és támadásban is leszedett. Ada is sorra szerezte a kosarakat, kár, hogy az elején nem mentek be. 

Összeségében büszke vagyok a csapatra, hogy mindenki kiadta magából a maximumot és vállalta a játékot, ez így sajnos ennyire volt elég. Örömteli volt látni, hogy az edzéseken gyakorolt passz befutás játékok és a besegítő védekezés milyen jól működött a második mérkőzésünkön. Köszönöm a lányoknak az elmúlt évi munkáját és bízom benne, hogy 2022-ben még több edzést fogunk együtt végig dolgozni. 

Hajrá csajok!

2022. február 3. ZTE NKK