Nincs könnyű helyzetben Gáll Tamás vezetőedző, mivel nyolc nap alatt öt mérkőzést kell játszania csapatunknak. A kupadöntőn túl vagyunk, ma következik az idény legfontosabb összecsapása a Fradi ellen. A csapat köröli hangulatnak jártam utána Szikénél.
- Legfőképpen pihenéssel készülünk erre a találkozóra, ugyanis nagyon rövid idő áll rendelkezésünkre, a regenerálódásra. Egyébként pedig, már egy héttel ezelőtt, hiába volt Magyar Kupa négyes döntő, mi gyakorlatilag a Fradi ellen készültünk. A taktikai elemeket próbáltuk gyakorolni a hétvégi mérkőzéseken, mármint amit lehetett gyakorolni.
Milyen játékot vársz a Fradi ellen?
- Varázslatot nem várok. Azt várom a csapatomtól, amit eddig, hogy megalkuvást nem tűrően játszanak. Most már nagyon sokadszorra bebizonyosodott, hogy a védekezésünk elég stabil, és hogyha ez jól funkcionál, és sok szerzett labdánk is lesz és abból jó pár könnyű kosarat, szerzünk akkor a játékunk gördülékenyebb és bármelyik csapat ellen eredményesek, lehetünk. Nyílván a hazai pálya nagy pluszt jelent. Mindenképpen győzelmet várok, ettől függetlenül kétesélyes a mérkőzés.
Mennyire vagy elégedett a Magyar Kupadöntővel, habár ez többször mondtátok most fontosabb a bajnokság?
- A mutatott játékkal és a küzdeni tudással maximálisan elégedett vagyok. Van egy nagyon pici hiányérzetem a bronzmérkőzéssel kapcsolatban. Egy győzelem csúszott ki a kezünkből. Én azt mondtam, hogy ha egy kis sanszunk van a győzelemre, akkor megpróbáljuk azt meglovagolni. Végig mi irányítottuk a játékot, hiába vették át a vezetést. Tulajdonképpen 40-45 percen keresztül a mi akaratunk érvényesült, és itt nem az utolsó pillanatokra gondolok, hanem kb. öt percig dominált a Győr, mi meg negyvenig. Azt gondolom, hogy mi többet is tettünk a győzelemért. De hát ilyen a sport. Sokszor a keserű pirulát le kell nyelni. Részben lehet ez rutintalanág, de ez nem teljesen igaz. Nyolc emberrel egy ilyen végjátékban így helytállni messze túlmutat a mi játékunkon. Ez bőven a csúcsteljesítmény fölött volt, és nyílván benne vannak hibalehetőségek, és mivel emberek vagyunk, természetesen hibázhatunk is. De még egyszer mondom, le a kalappal! A lányaim sportemberekhez méltóan viselkedtek és számomra Ők a legnagyobbak.
Jó volt látni, hogy a körmendi közönség is mellénk ált?
- Engem is meglepett ez a dolog, mert ugye három semleges néző volt. Voltak jó páran Zalaegerszegről, voltak soproni, pécsi és Körmendiek és mind a három semleges szurkolócsoport nekünk szurkolt. Hidd el felemelő érzés volt, amikor a hosszabbításba belementünk és buzdítottak minket. A végén pedig felállva tapsoltak, ami a lányoknak nem mindegy.
A lányok már a múlt héten is elmondták, fáradtak lesznek és dacból is, megmutatják a Fradinak, milyen csapat vagyunk.
- Én nem félek a mérkőzéstől. Ha hétfőn, ha kedden kellett volna játszanunk, akkor sem féltem volna. És nem, azért mert túl magabiztos vagyok, hanem mert ezek a lányok készen állnak egy ilyen harcra. Számomra újfent megmutatkozott, hogy nem véletlenül történtek dolgok, hogy idegenben megvertük a Győrt, vagy kétszer a Szegedet, vagy oda-vissza a többieket. Olyan fölfokozott, koncentrált állapotban várják a mérkőzést a lányok, hogy azt nem lehet elmondani. És lehet ebből vereség is, de meggyőződésem, hogy a lányok kiteszik a szívüket, lelküket a pályára és ez azért szakmailag is pluszokat fog majd hozni. Ha van idejük az embereknek, akkor jöjjenek ki, hiszen nagyon sokat számít plusz 10-20 embernek a szurkolása is. Ennek a csapatnak iszonyatosan szüksége van, hogy buzdítsák őket. Egyrészről megérdemlik, másrészről ez egy plusz erő lehet a rájátszásra egy kis bíztatás.
Forrás: ztenkk.hu / Jóna István