A nyáron némileg átalakult a keret. Új játékosok érkeztek és meghatározó játékosok estek ki. Az alapemberek közül Szélesy Judit anyai örömök elé néz és felhagyott a kosárlabdával, míg a válogatottban is megfordult Szalay Virág szintén ilyen cipőben jár, aki viszont nem szakad el a kosárlabdától, mivel utánpótlás technikai vezetőként segíti a klubot. Az új feladatokról a játékost a Nagy Tehetségválasztó napon, a Vizslaparkban kérdeztem, ahol a fiatalokkal volt jelen és próbálta bemutatni az érdeklődőknek a sportág szépségeit. 

A klubnál, mint utánpótlás technikai vezető dolgozol tovább, mit takar ez a szerepkör?
-  A kosárlabda megmaradt az életembe és ez a poszt, amiben most dolgozom annyit jelent, hogy az utánpótlásunkban szereplő csapatainkat kel segítsem, azzal, hogy az utazásaikat, tornáikat szervezem, eligazítom az edzőket, mikor, hova kell menniük, vagy éppen a sportorvosi papírokat kell intéznem. Ez egy összetett feladat, de ezzel megkönnyíthetjük az edzők dolgát. 

Milyennek látod az utánpótláss helyzetét?
-   Nem túl rózsás a helyzet az utánpótlásunkban, ugyanis nincs elég gyerek a fiataloknál és a picit idősebbeknél sem. Azon dolgozunk, hogy minden korosztályban, de leginkább a gyerek és mini korcsoportokban egyre több gyerek jöjjön. Szervezünk előkészítő tanfolyamokat másodikos harmadikos diákoknak, ahol nem igazán a kosárlabdázáson van a hangsúly, hanem a labdát, a palánkot különböző játékos feladatokon keresztül megismerjék, barátkozzanak a sporttal és az edzőkkel. Az most a fő célunk, hogy egy olyan bázist építsünk ki, amire később a felnőtt csapat is építhet. 

A pályán egy dinamikus játékost ismerhettünk meg a személyedben. Terveidben volt, hogy egyszer a fiatalokkal foglalkozol majd?
-    Gondolkoztam rajta és egyszer már el is kezdtem egy edzői tanfolyamot, de akkor nem mentem el a vizsgára, mert úgy gondoltam, hogy én nem leszek edző, mert nem voltam biztos benne hogy úgy át tudom adni a gyerekeknek a sportág szeretetét, mint ahogy az a pályán megéltem. Most, hogy jött ez a feladat és hirtelen belecsöppentem a közepébe, úgy érzem megtaláltam a szerepem ebben a helyzetben és megpróbálom a maximumot kihozni itt is magamból, úgy ahogy a pályán tettem. Nagyon élvezem a munkát, de egyben fárasztó is.

Tervezed a visszatérést a pályára?
-    úgy számoltam, hogy miután visszatérhetnék, inkább a civil pályával szeretnék foglalkozni. Tehát maradnék edző, vagy más vonalon elindulni. Sokaktól hallottam, hogy a szülés után megváltoznak a nők és tele vannak energiával és a hormonok teljesen másképpen viselkednek. Úgyhogy benne van a pakliban a visszatérésem, de egyelőre nem foglalkozom ezzel a gondolattal. 

Mi az, amit tanulhatnak tőled a fiatalok, mit adnál át nekik a kosárlabdából?
-    Igazából, ahogy nézem ezeket a fiatal lányokat teljesen mások, mint az én időmben. Mi akkor a kosárlabdát és az edzéseket úgy tekintettünk, mint egy olyan dolog, ami kötelező ugyan, de szívvel lélekkel csináltuk. Én alárendeltem sok mindent a kosárlabdának. Úgy érzem, náluk a lista közepén található meg az, hogy edzésre kell jönni. Nyílván nagyon fontos az iskola és a hozzá kötődő elfoglaltságok, de nekem is voltak ilyenek és tudtam sok mindenre azt mondani, hogy edzésem van, és oda kell mennem. Tehát szeretném ezt egy kicsit megváltoztatni bennük, de nyílván ehhez megfelelő motiváció is szükséges. Szeressenek edzésre jönni és ne csak a társaság miatt, hanem a kosárlabda szeretete miatt is. Lejövünk edzésre, jól érezzük magunkat, de rengeteg mindent tanulunk is, Tanuljuk azt, hogy időben érünk az edzésre, tiszteljük a csapattársainkat és az edzőnket, és hogy harcoljunk magunkért és a másikért is. Szerintem ez a legfontosabb. 

Ahogy fent is említettem Virág és a fiatalok a Nagy Tehetségválasztó napon a Vizslaparkban népszerűsítették a kosárlabdát, amelyet galériánkban is megtekinthetnek.

Virágnak a munkához és az anyasághoz sok erőt és kitartás kívánunk!

pity